A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein- Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
1990. július 1.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Borbély László /sz. Marosvásárhely, 1954. márc. 26./ képviselő közgazdász, Marosvásárhely él, jelenleg a helyi tanács alelnöke és a helyi RMDSZ titkára. Legfontosabbnak tarja a kapcsolatteremtést a különböző pártokkal. A tanügyi törvény kidolgozása létfontosságú, ki kell dolgozni a Nemzetiségi Statútumot, Nemzetiségi Minisztériumra van szükség. A nemzetiségi kollektív jogokat el kell ismerni. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
1990. szeptember 21.
Az RMDSZ Hargita megyei szervezete rendezte Gyergyószárhegyen, szept. 21-én a Kárpát-medencei pedagógusok tanácskozását. Az ismerkedést, a reális helyzetfelmérést tűzték célul, hogy kidolgozhassák a kapcsolattartás módját és javaslatot tegyenek a magyar nyelvű oktatás védelmére. Papp Kincses Emese, az RMDSZ Hargita megyei titkára tartotta a bevezetőt, dr. Demény Lajos történész, szenátor pedig a vitaindító előadást. A hazai oktatás helyzetéről beszélt Bíró István, a Tanügyminisztérium képviselője, a Hargita megyei iskolákról Tánczos Vilmos, a szlovákiai magyar oktatásról Kovács László, a somorjai magyar gimnázium tanára, a kárpátaljairól Balogh Rozália beregszászi tanár, a jugoszláviairól Tóth Lajos, az Újvidéki Egyetem módszertani tanszékének tanára, a magyarországiak nevében Tóth Pál Péter, a Magyarságkutató Intézet munkatársa beszélt. A megjelentek találkoztak az ugyancsak Gyergyószárhegyen ülésező Erdélyi Múzeum-Egyesület tagjaival. A következő napon, 22-én a moldvai csángómagyarokat keresték fel, 23-án pedig részt vettek a zágoni Mikes Kelemen emlékünnepségen. /Borbély László: Kárpát-medencei pedagógusok tanácskozása Gyergyószárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./ Dr. Demény Lajos előadásából részleteket közölt a Csíki Lapok. Romániában összesen két osztálynyi óvónőt és tanítónőt képeztek magyarul, évente tehát maximum 36 óvónő és 36 tanítónő kezdhette meg pályáját. Jelenleg több mint 1200 magyar óvónőre és tanítónőre lenne szükség. Ebben az évben húsz liceális osztály indult 850 diákkal. Jelenleg öt önálló és három tagozatos magyar tanítóképző működik. Mintegy 1500 tanítónő és óvónő képesítés nélkül dolgozik, számukra ősztől lehetővé válik az oktatás, szünidő alatt járnak tanfolyamra. Nagyon kevés önálló magyar középiskola van, harcolni kell önálló iskolákért. Maros és Brassó megyét kivéve Erdélyben a magyar nyelvű oktatás hagyományos központjaiban mindenütt létre tudták hozni a magyar iskolákat. Óriási a tanárhiány, 1995-ig több mint 5000 tanár hiányzik a romániai magyar oktatásból, jelenleg még 520 magyartanárra lenne szükség. Demény kifejtette: amennyiben nem sikerül önálló magyar egyetemet létrehozni, akkor az egyházakkal közösen saját magánegyetemet kell kialakítani. /Helyzetjelentés az oktatásról. = Csíki Lapok (Csíkszereda), okt. 2./
1990. szeptember 22.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület jogi és társadalomtudományi szakosztálya szept. 21-22-én munkaülést tartott Gyergyószárhegyen, megjelentek az ideiglenes elnökség tagjai, köztük Jakó Zsigmond professzor, az EME elnöke, Benkő Samu, Gáll Ernő és Dávid Gyula. /(Borbély László): Az Erdélyi Múzeum-Egyesület munkaülése. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./
1990. október 7.
Marosvásárhelyen okt. 7-én öt ittas fiatal /négy magyar és egy román, Bálint Gyula, Nagy Csaba, Tóth Zoltán Lehe, Ughi István és Bantila Carmen/ rugdosta az Avram Iancu lovasszobra előtti virágvázákat, állítólag fel akartak mászni a szoborra, hogy felülhessenek a lóra. Valójában nem másztak fel a lóra és nem tépték le a zászlót. A szobor négy méter magas alapzatára csak létrával lehetne feljutni. A rendőrség őrizetbe vette őket. Este a román tévében már azt állították, hogy öt magyar felmászott a szoborra és ledobta a román zászlót. A román sajtó ezt vette át, hiába cáfolta a Romániai Magyar Szó, a rendőrségre hivatkozva. /Bodolai Gyöngyi: A zászlótépés híre - torzítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./ A parlamentben okt. 9-én Borbély László képviselő is cáfolta a zászlótépést, hivatkozva a Maros megyei rendőrkapitányság október 8-i jelentésére.
1990. november 9.
A Maros megyei RMDSZ tisztújító közgyűlést tartott. A 125 ezer tagot számláló megyei szervezet élére 45 tagú vezető testületéből 17 tagú elnökséget választottak, melynek elnöke Borbély László képviselő lett. /Bögözi Attila: Sok volt a pátosz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./
1990. november 12.
Borbély László interpellációjára Victor Babiuc igazságügyminiszter válaszolt: nem indokolt a képviselő kérése, hogy bocsássák szabadon azt a hat marosszentgyörgyi lakost, akiket a márciusi események miatt tartanak fogva. Babiuc szerint súlyos a vád ellenük. Az egyik parlamenti interpelláció kérdésessé tette, hogy lehet-e etnikai alapon társadalmi, szakmai mozgalmakat létrehozni. Az igazságügyminiszter válaszában formai kifogásokra hivatkozott: a Magyar Cserkészek Egyesülete, illetve a Romániai Magyar Orvosok és Gyógyszerészek Szövetsége azért nem kapott működési engedélyt, mert túl sokáig késett a két minisztérium jóváhagyása. /Bartha Margit: Radikalizmus, mégpedig a javából! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
1990. december 27.
A Képviselőház dec. 27-i ülésén Dumitru-Petru Pop, a Románok Nemzeti Egységpártja képviselője azt állította, hogy ellenséges érzelmű magyar nemzetiségűek puccsot készítettek elő Marosvásárhelyen, azonban az állami szervek ezt megakadályozták. Elismételte pártja régi kérését, hogy a "román- és államellenes akciókért vonják felelősségre a bujtogató Tőkés Lászlót, Domokos Gézát, Király Károlyt, Szőcs Gézát, Mag Pétert, Pálfalvit, Deményt". Amennyiben nem vonják felelősségre a vétkeseket, akkor "ezen ősi román tájak lakosai " "kénytelenek nemzeti alakulatokba szerveződni." Pop képviselő ezzel a diverzióval akarta elterelni a figyelmet a napirenden szereplő politikai vitáról, amely Mihály, a volt király látogatásával kapcsolatban alakult ki. A Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ képviselője tiltakozott a királlyal szembeni bánásmód, a kiutasítás ellen. Borbély László képviselő rámutatott: ez a bánásmód sértő az emberi jogokra nézve. Furcsa, hogy a látogatásról kiadott kormányközlemény szerint a király megvetést tanúsított a román néppel szemben. A december elsejei parlamenti közleményben még az állott, hogy az egyesülésben jelentős szerepe volt az uralkodónak. /D. Bartha Margit: Egy kis (hasznos) diverzió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29-30./
1991. május 21.
Az RMDSZ törvényhozói máj. 21-én tiltakozásul kivonultak mind a képviselőház, mind szenátus üléséről a tárgyalt törvénytervezetek kisebbségellenes jellege miatt. A szeparatizmusról szóló vitánál Vasile Mois szenátusi alelnök ülésvezetőként vétett az elnök funkció ellen, amikor gúnyosan sorolta, mit akar a magyar kisebbség a szeparatizmussal: enklávét, külön vonatokat, szeparált villamosokat? Verestóy szenátor megpróbált e szerencsétlenül megfogalmazott törvénytervezeten javítani, végül azonban be kellett jelentenie: erre a törvényre szükség van, azonban már a kezdő cikkely a politikai stabilitást a nemzetbiztonság feltételei közé sorolja. A 2. cikkely szerint minden állampolgár kötelessége támogatni a nemzetbiztonsági szolgálatot. A szeparatizmus az a bélyeg, amelyet mindig rá lehet sütni a magyarság önállósulási kísérleteire. Mivel az RMDSZ semmilyen érvelése nem használt, azért az RMDSZ-frakció tiltakozásul kivonult a szenátus üléséről. /Béres Katalin: Miért vonult ki a szenátusból az RMDSZ-frakció? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ A képviselőházi ülésen Bárányi Ferenc terjesztette elő a háborús veteránok és hadirokkantak segélyezésének jogszabályát, beleértve: vizsgálják meg, miként lehetne a román katonákkal együtt harcoló hajdani magyar katonákat is segélyezni. Erre elítélő nyilatkozatok özöne volt a válasz. Petre Turlea, Mircea Cretu, Dan Capatina hevesen tiltakoztak, bűnösnek nevezte a magyar katonákat. Az RMDSZ nevében Borbély László tiltakozott a magyarság kollektív bűnösségének hangoztatása ellen, hozzátéve: ha ilyen hangnemben folyik a vita, az RMDSZ kivonul az ülésről. Ekkor hangzott el két-három Front-képviselő szájából, hogy "menjetek ki az országból is." A hangnem durva volt, Baciu Severin leteremtette Domokos Gézát, s feltette a kérdést, miként lehet az, hogy a román parlamentben ül. Ekkor Borbély Ernő dühösen kiáltotta: "Szégyellje magát a parlament!" Ezután az RMDSZ képviselői elhagyták az üléstermet. Egyórás szünetet tartottak. Dan Martian képviselőházi elnök elítélte a közbekiáltókat, ugyanakkor Borbély Ernőt is a képviselőház megsértéséért. A magyar képviselők visszatértek, majd a törvényjavaslatot megszavazták, egy kivétellel, András Imre voksolt ellene. A másik, a nemzetbiztonságról szóló törvényjavaslat újból feltüzelte a kedélyeket. Dorin Staicu képviselő feltette a kérdést Virgil Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának, mi történt Berevoiestinél, ahol a Securitate iratait megtalálták. Magureanu szerint munkatársainak régi szekusdossziékat kellett volna elégetniük, de ezt inkább elásták. /Román Győző: Magyarok kimenetele ? Magureanu bejövetele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./
1991. július 10.
Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke reagált Kincses Előd levelére. A főügyész - szóban - cáfolta, hogy Kincses Előd ellen vizsgálat indult. A Maros megyei RMDSZ 53 oldalas angol nyelvű dokumentációt küldött el az európai fórumokhoz Kincses Előd ártatlanságáról, Markó Béla szenátor pedig interpellált Kincses Előd ügyében, de kitérő választ kapott a főügyésztől. Verestóy Attila Ulpiu Mihai Popa Cherecheanu legfőbb ügyészhez írt levelében kérte, tisztázza Kincses Előd ártatlanságát, ez különösen fontos a sajtóban megjelent gyalázkodó cikkek miatt. /Borbély László: Válasz egy levélre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10., Verestóy Attila: Levél Románia Legfőbb Ügyészéhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ Kincses Előd levele: 672. sz. jegyzet. Markó Béla interpellációja: Béres Katalin: Három interpelláció a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29., Markó Béla interpellációja: Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./
1991. július 20.
Gheorghe Stefan oktatásügyi miniszter a parlamentben az egyik interpelláló képviselőnek válaszolva ismertette, hogy jelenleg a középiskolákban és egyetemeken 4000 besszarábiai diák ösztöndíját vállalta a minisztérium, ezenkívül más minisztériumok is ajánlottak fel ösztöndíjakat, így a Romániában tanuló moldovai diákok száma lassan eléri az 5000 főt. Borbély László két kérdésben interpellált. A marosvásárhelyi professzorok nyugdíjaztatásával kapcsolatban Stefan miniszter azt válaszolta, hogy a nyugdíjazott professzorok számára konzultánsi professzori minőséget ajánlottak fel. Azonban a professzoroknak már nem lesz külön szobájuk és egyéb lehetőségeik is korlátozottak. A magyarság számára a professzorok nyugdíjaztatása különösen fájdalmas, mert az utánpótlás nem biztosított. Borbély László másik interpellációjában kérte, hogy a minisztérium időben küldje meg a külön beiskolázási számokat a szaklíceumoknak és szakiskoláknak. Kérte továbbá, hogy ahol nagy számban jelentkeznek magyarok, indulhassanak külön magyar osztályok. /Béres Katalin: Négyezer besszarábiai ösztöndíjas. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20-21./
1991. november 12.
Borbély László képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke nyilatkozott: ablakát beverték, telefonon többször megfenyegették. Ileana Filipescu /Maros megyei alprefektusnő/ a Maros megyei Nemzeti Megmentési Front nevében feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen, koholt vádakkal illette Tőkés Lászlót, Szőcs Gézát, Kolumbán Gábort, Katona Ádámot és Doina Corneát. Ez ellen az RMDSZ Maros megyei szervezete nyilatkozatban tiltakozott, kifejtve, hogy kénytelen az igazságügyi szervekhez folyamodni Filipescu rágalmazásának megcáfolására. /Két villáminterjú... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19.; Nyilatkozat = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./
1991. november 15.
Az elmúlt napokban az RMDSZ elnöksége és a Védelmi Minisztérium képviselői találkoztak. A megbeszélésen Nicolae Spiroiu miniszter is részt vett, az RMDSZ részéről pedig Domokos Géza, Borbély László és Tokay György. Az RMDSZ képviselői kifogásolták a magyarlakta vidékeken történt hadgyakorlatokat és a Pro patria című tévéadások magyarellenességét. A miniszter változtatásokat ígért: nem leszek az eddigiekhez hasonló hadgyakorlatok, a Pro patria szemléletét pedig megváltoztatják. /Az ígéret szép szó... = Brassói Lapok (Brassó), nov. 15./
1992. március 10.
Az RMDSZ egységének megőrzésére szólított fel, a felülről elindított platformosodási folyamatot kétségesnek nevezte az RMDSZ 40 fős parlamenti csoportja 25 tagjának felhívása - az RMDSZ 10 szenátora és 15 képviselője. /Felhívás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./ Megjegyzés: nem írta alá az RMDSZ egy szenátora /Szőcs Géza/ és 14 képviselője. Más lapokban kevesebb aláíró szerepelt, például a Szabadságban (Kolozsvár, márc. 11.) 24 fő. Az aláírók között van Tokay György, Markó Béla, Borbély László, Verestóy Attila, Frunda György, Bárányi Ferenc és Szabó Károly.
1992. május 8.
A parlamentben hosszú vita után döntöttek: júliusban rendezik meg az általános választásokat. Ezt szorgalmazta Borbély László RMDSZ-képviselő is. Az RMDSZ mellett a július időpontra szavazott a Nemzeti Megmentési Front /Petre Roman-szárny és a Liberális Párt fiatal szárnya/. Az ellene szavazók között volt a néhány napja bejegyzett Nemzeti Megmentési Demokrata Front /Iliescu-szárny/, a Románok Nemzeti Egységpártja és a Nagy Románia Párt. Az utóbbi két párt az általános és az elnöki választások egyidejűségét szorgalmazta, azonban ezt a javaslatot leszavazták. /Új Magyarország, máj. 11./
1992. július 10.
Marosvásárhelyi pogrom elszenvedői közös nyilatkozatban tiltakoztak a pogrom újabb meghamisítása ellen. Szabó Gyula ugyanis a Romániai Magyar Szó jún. 30-i számában Sziklanyugalomban című írásában azt írta, hogy a marosvásárhelyi helyhatósági választásának eredménye bölcs győzelem volt a hisztéria felett, "a két évvel ezelőtti tragikus dorongharcnak". A tizenhat aláíró /köztük Sütő András, Béres András, Borbély László, Fülöp Dénes lelkész, Tófalvi Zoltán és Tőkés András/ tiltakozott ezen értékelés ellen. 1990 márc. 19-20-án Marosvásárhelyen nem dorongharc tört ki, hanem szervezett, magyarellenes pogrom zajlott le. Szabó Gyulának tudni kellene, hogy az eseményeket a hivatalos bizottságok meghamisították. Meghamisította Petre Roman miniszterelnök is, aki nem átallotta kijelenteni, hogy az RMDSZ székházából lándzsákkal támadtak a békés román tömegekre. /A pogrom újabb meghamisítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./
1992. július 22.
Az Audiovizuális Tanácsba nem került be egyetlen kisebbségi sem. Erről a kérdésről nyilatkozott az RMDSZ négy parlamenti képviselője. Kozsokár Gábor szenátusi alelnök emlékeztetett: több tárgyalást folytattak, kaptak ígértet, de csalódniuk kellett. A jövőben alaposabban ki kell kötni a feltételeket, hogy mi a garancia az ígéret betartására, mondta. Borbély László, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke azt részletezte, hogy igyekeztek mindent megtenni, majd azzal zárta: ez már lezárt ügy. Megsértették az alkotmányos jogokat. Markó Béla, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke kifejtette: az Audiovizuális Tanáccsal kapcsolatos kudarc azt mutatja: ha más megoldás nincs, a politikai egyezkedések hozhatnak eredményt. Markó kiállt amellett, hogy külön kisebbségi audiovizuális tanácsot kell létrehozni. Szőcs Géza helytelenítette, hogy az RMDSZ bizonyos parlamenti tagjai megkötötték ezt az egyezséget. Ezt mindenekelőtt erkölcsi szempontból tartja veszedelmeseknek. "Véleményem szerint nekünk eleve tilos alkudoznunk és egyezkednünk a Fronttal", hangsúlyozta Szőcs Géza. "Vannak közöttünk úgynevezett reálpolitikusok, akik a tisztán erkölcsi és elvi szempontokat készek mindenkor alárendelni egyfajta haszonelvűségnek, vagyis előnyben részesíteni a moralitással szemben a realitást." A jelenlegi politikai viszonyok nem teszik lehetővé, hogy egy magyar is legyen az országos tanácsban. Ha ez így van, "akkor miért küzdünk mi kétes erkölcsiségű módszerekkel" - kérdezte Szőcs Géza. - Kiderült, hogy az előző héten folytak az egyezkedő tárgyalások, de erről az alkudozásról nem tájékoztatták Szőcs Gézát. /Béres Katalin: "Nehéz fiúk" és a még nehezebbek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
1992. október 6.
Okt. 6-án közzétették a parlamenti választások végeredményét, okt. 9-én pedig a parlamenti mandátumok elosztását : a képviselőházban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja kapta a szavazatok 27,72 %-át /117 mandátum/, a Demokratikus Konvenció 20,01 %-ot /82 mandátum/, a Nemzeti Megmentési Front 10,18 %-ot /43 hely/, a Román Nemzeti Egységpárt 7,72 %-ot /30 hely/, az RMDSZ 7,46 %-ot /811 290 szavazattal/ /27 hely/, a Romania Mare Párt 3,90 %-ot /16 hely/ és a Szocialista Munkapárt 3,04 %-ot /12 hely/ nyert el. A szenátusban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja 28,29 %-ot kapott /49 szenátor/, a Demokratikus Konvenció 20,16 %-ot /34 szenátor/, a Nemzeti Megmentési Front 10,39 %-ot /18 szenátor/, a Román Nemzeti Egységpárt 8,12 %-ot /14 szenátor/, az RMDSZ 7,58 %-ot /831 469 fő/ /12 szenátor/, a Romania Mare Párt 3,85 %-ot /5 szenátor/, a Román Demokrata Agrárpárt 3,31 %-ot /5 szenátor/, a Szocialista Munkapárt pedig a szavazatok 3,19 %-át szerezte meg /5 szenátor/. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyar Lajos /Kovászna/, Markó Béka, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Béres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
1992. október 24.
Csutak István korábban /okt. 12-én/ a bukaresti Evenimentul Zilei napilaphoz fordult, hogy sürgősen nyilvánosságra hozza: Verestóy Attila és néhány "kormánypárti", Domokos Géza körül csoportosuló RMDSZ-szenátor és képviselő okt. 8-án titkos tárgyalást folytatott Ovidiu Sincai úrral, a Nemzeti Megmentési Demokrata Front alelnökével az RMDSZ esetleges részvételéről az új kormány megalakításáról. A titkos tanácskozást Domokos Géza és Verestóy Attila kezdeményezte, részt vettek a szenátorok közül: Markó Béla, Szabó Károly, Csiha Tamás, Buchwald Péter /jelölt/, a képviselők közül pedig Madaras Lázár, Nagy Benedek, Borbély László, Tokay György, Kerekes Károly és Antal István /jelölt/. Csutak István feltette a kérdést: ha valóban nyilvános megbeszélés volt, miért nem tudott róla mindegyik RMDSZ-képviselő, illetve szenátor vagy az RMDSZ két alelnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24-25./
1992. november 7.
Az RMDSZ Maros megyei szervezete nov. 7-én tartotta tisztújító közgyűlését. Sütő András, a megyei szervezet tiszteletbeli elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Újraválasztották a megyei szervezet elnökének Borbély Lászlót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./
1992. november 18.
Borbély László RMDSZ-képviselő pontról pontra elemezte a kormány programját. Rámutatott, hogy az főleg a gazdasági oldalra korlátozódik, elhanyagolva a szociális élet számos fontos területét. /MTI/
1992. december 15.
A Fidesz és az RMDSZ képviselői a kapcsolatok elmélyítésében állapodtak meg dec. 14-én, az RMDSZ-t Tokay György frakcióvezető és Borbély László frakcióvezető-helyettes képviselte. /Magyar Hírlap, dec. 15./
1993. január 15.
Kerekasztal-beszélgetést szervezett a Marosvásárhelyi Rádió magyar adása /telefonos körkapcsolással/. A műsorban több megye RMDSZ-vezetői mondták el a kongresszus előtt gondolataikat. Borbély László és Zonda Attila számolt be a Maros megyeiek újító szándékairól. A Maros megyei szervezet aktív központi szerepre számít az új országos vezetőségben. Székedi Ferenc, a csíki RMDSZ elnöke kifejtette: Hargita megyében 86 százalékos a magyar népesség aránya, mégsem sikerült egységes megyei RMDSZ-szervezetet kialakítani, ehelyett három területi /Udvarhely, Csík, Gyergyó/ szervezet alakult, de köztük is gyakran van széthúzás. Király Károly borúlátó az ellentétek kiéleződése miatt. /Éltes Enikő-Botos Lászkó: Ma kezdődik az RMDSZ-kongresszus. = Új Magyarország, jan. 15./
1993. február 4.
Borbély László parlamenti képviselő bukaresti szállodai szobájába ismeretlen tettes behatolt, semmit nem vitt el, csak iratait nézte át. /(kiss): Átkutatták egy RMDSZ-képviselő szállodai szobáját. = Magyar Nemzet, febr. 4./
1993. február 24.
Iliescu elnök sorra fogadta a parlamenti pártokat, ennek keretében febr. 24-én az RMDSZ küldöttségét, amelyet Markó Béla elnök vezetett, tagjai: Verestóy Attila, Tokay György, az RMDSZ szenátusi, illetve képviselőházi csoportjának vezetője, valamint Borbély László és Varga Attila képviselők. Az RMDSZ küldöttei beszámoltak a romániai magyarság égető gondjairól, a kisebbség státusát meghatározó törvény hiányáról, az 1990. márciusában Marosvásárhelyen történtekért elítélt magyarok és cigányok, valamint a forradalom hevében elkövetett tettekért elítélt magyarok ügyéről, az autonómia ügyéről és az anyanyelvhasználatról. Az RMDSZ és az államfő közötti tárgyalások célja eszmecsere és figyelemfelhívás volt, nem valamiféle megegyezés keresése. /Éltes Enikő: A Cotroceni-ben járt az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./ Sajátos nemzeti problémáikat sorolták fel, tájékoztatott a megbeszélésről Markó Béla, a közoktatásban, a tanügyben a nyelvhasználatban, az igazságszolgáltatásban tapasztalható diszkriminatív intézkedésekről volt szó, továbbá az autonómia igényéről. /Botos László: Ion Iliescu fogadta az RMDSZ küldöttségét. Új Magyarország, febr. 25./
1993. március 9.
Markó Béla RMDSZ-elnök beszámolt a Magyar Hírlap tudósítójának arról, hogy márc. 9-én az RMDSZ parlamenti vezető politikusai találkoztak Bukarestben az Európa Tanács megfigyelőjével, Friedrich Königgel. König jól ismeri a kisebbségek helyzetét, előzetes jelentésében reálisan tükrözte a problémákat. Fontos lenne a tanügyi törvény kidolgozása, szükséges a nemzetiségi törvény. Jelenleg a törvényeket diszkriminatívan alkalmazzák. Beszámoltak Könignek az igazságügyben történt súlyos jogsértésekről, a zetelaki, oroszhegyi és marosvásárhelyi bebörtönzöttekről és a Bolyai Egyetem szükségességéről. /Bogdán Tibor, Bukarest: Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozata a Magyar Hírlapnak. = Magyar Hírlap márc. 10./ Borbély László, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke a Friedrich Königgel történt megbeszélésről elmondta, hogy König 1992. augusztusi látogatása óta a kisebbséget illetően nem történt változás: nincsenek a kisebbségi jogokat biztosító jogi keretek, szükség van nemzetiségi törvényre, kétnyelvű feliratokra, Bolyai Egyetemre, a tanügyi törvénytervezet diszkriminatív. König megígérte, hogy a főügyésznek is felveti a zetelaki, oroszhegyi, marosvásárhelyi elítéltek ügyét. /Demeter J. Ildikó: Bízunk a reális képben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./
1993. március 9.
A román parlamentben márc. 9-én heves vita zajlott Vacaroiu miniszterelnök kormányprogramjáról. Az ellenzék végül nem terjesztette be a bizalmatlansági indítványt, mert ennek nem lett volna sikere. Az RMDSZ nevében Borbély László és Verestóy Attila a túlzott centralizációt és az etatista hajlandóságot kifogásolta. /B. T.: Bukarest: Programvita a bukaresti törvényhozásban = Magyar Hírlap, márc. 10./
1993. március 13.
Megalapozottnak tartjuk az ellenzék bizalmatlansági indítványát, mert nem értünk egyet a kormány politikai és gazdasági alternatívájával ? jelentette ki Borbély László RMDSZ-képviselő a sajtókonferencián. Markó Béla és a többi RMDSZ-vezető jelezte: a kisebbségekre vonatkozó aspektusokat kihagyták a kormányprogramból. Markó Béla rámutatott azokra a problémákra, amelyeket a magyar kisebbség szerint meg kell oldani Romániának az Európa Tanácsba történő felvétele előtt: a kisebbségi törvény elfogadása, az oktatási törvény módosítása, bizonyos törvényhozói visszaélések felszámolása a helyi közigazgatásban. /RMDSZ-sajtókonferencia. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./
1993. március 27.
Nagyváradon ült össze márc. 26-27-én az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa /SZKT/. Megválasztották az ügyvezető testületet, majd az állandó bizottság tagjait. Elnök: Csiha Tamás, alelnökök: Borbély Imre, Ciszter Kálmán, Kolumbán Gábor, titkárok: Bunyovszky Lóránt, Borsos Géza, Toró T. Tibor. A létrejött frakciók: Magyar Demokrata Frakció - 20 tag, vezetője Borbély László, Szórványcsoport - 14 tag, vezetője Kakassy Sándor, Szabadelvű Csoport - 16 tag, vezetője Magyari Nándor, Partium Csoport - 14 tag, vezetője Márton Árpád, Erdélyi Magyar Kezdeményezés - 10 tag, vezetője Beder Zsolt, MISZSZ - 14 tag, vezetője Toró T. Tibor, Bethlen Gábor Frakció - 10 tag, vezetője Tőkés András. Az egyes frakciókba a feliratkozás még tart. Az SZKT ülésén hosszú órákon át tartó heves vita zajlott. Az SZKT hivatalosan tiltakozott az ellen, hogy a két magyar többségű megye élére román prefektusokat nevezték ki. Az ülés előtt a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform, illetve Király Károly, a háromszéki RMDSZ elnöke sürgette, hogy vonják felelősségre Verestóy Attilát, mert elhatárolta magát Tőkés Lászlótól. Az SZKT megtárgyalta Tőkés László kijelentését, nyilatkozatban fejezték ki az RMDSZ tiszteletbeli elnökével való egyetértésüket Hajnalra több képviselő hazautazott, nekik is elküldik a nyilatkozatot, és azt egyetértésük után hozzák nyilvánosságra. /Véget tért az RMDSZ nagyváradi tanácskozása. = Új Magyarország, márc. 29., Barabás Zoltán: RMDSZ- SZTK. Nagyvárad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./ Az SZKT-ban a különböző platformok és a függetlenek között az erőegyensúly kialakulatlan, így a legkisebb véleményeltérés akadályozhatja az SZTK hatékony munkáját, illetve döntéseit. Tőkés László tiszteletbeli elnök kifejtette, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójának vezetői, elsősorban Verestóy Attila elhatárolta magát Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentésétől. /Gyarmath János: Nehézkes érdekegyeztetés az RMDSZ-ben. = Magyar Nemzet, márc. 27./
1993. június 3.
Az RMDSZ jún. 3-i sajtóértekezletén bejelentette, hogy kijelölte képviselőit a Nemzeti Kisebbségi Tanácsba: Borbély László, Varga Attila képviselők és Bakk Miklós /Temesvár/. /Új Magyarország, jún. 4./
